Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
Kiértékelő értekezlet a védművek 2017. évi őszi felülvizsgálatáról
2017.11.21. Nádasi Zoltán - ügyintéző
A korábbi évek gyakorlata szerint a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) záró, kiértékelő értekezletet tartott a 2017. évi, őszi védműfelülvizsgálati szemléket követően.

Az eseményen a FETIVIZIG közel kétszáz területi munkatársa mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az árvíz-, és a belvízvédekezéskor együttműködő legfontosabb partnerek, azaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Védelmi Bizottság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, a Magyar Honvédség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság képviselői is jelen voltak.

Megnyitó beszédében Bodnár Gáspár igazgató úr elmondta többek között, hogy egy nagyon komoly, több hónapon át tartó munkának a végére érkeztek, amelyet követően az a feladat, hogy a tapasztalatokat kiértékeljék, és meghatározzák a következő időszak tennivalóit. A helyszíneken látottakat úgy értékelte, a munkatársak mindent megtettek annak érdekében, hogy a felkészülés megfelelő legyen. Az egyértelműen megállapítható, hogy a feladatok ellátása minden területen kiválóan sikerült.

A szemléken tapasztaltakról elmondta, ez a folyamat nem arról szólt, hogy hibákat keressen a bizottság, hanem arról, hogy közösen feltárják és megbeszéljék a további feladatokat a gátőrökkel, a csatornaőrökkel és a gépészekkel. Azokat írásba foglalják, és a megvalósításukhoz majd az igazgatóság vezetésének feladata a feltételeket biztosítani. A jövő vonatkozásában 204 ilyen feladat lett megfogalmazva, amelyek egy része területi ellátást, más része pedig szakágazati, mérnöki feladatokat jelent.

Ezután a 4 szakági osztály vezetőinek értékelő előadási következtek.

Lucza Zoltán, a Vízrajzi és Adattári Osztály osztályvezetője A hidrológiai év jellemzése és a vízrajzi rendszer felkészítettsége című prezentációjában ismertette többek között, hogy az elmúlt év nagy részében az átlagtól jóval melegebb volt az időjárás. Januárban azonban 4 -5°C-kal alacsonyabb volt a léghőmérséklet, melynek eredményeképpen a vízgyűjtő területen hó-felhalmozódás, a folyóinkon pedig jégképződés alakult ki. A 2017. év csapadék-viszonyaira a szeszélyes időbeni eloszlás volt a jellemző. A csapadék nagy része néhány nap alatt hullott le, és voltak hosszú száraz periódusok is.

A szakfelülvizsgálatok összefoglaló megállapításairól szólva kiemelte, hogy a monitoring rendszer folyamatos karbantartást igényel. Megtörténtek a közös Magyar-Ukrán távmérő rendszer tervezett 2017. évi rekonstrukciói, és azt a jövőben is folytatni akarják.

Az árvízvédelmi rendszer felkészítettségét Dajka István, az Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály osztályvezetője értékelte. Elmondta többek között, hogy ebben a térségben a legnagyobb az árvízvédelmi veszélyeztetettség. Az év eleji jeges árral kapcsolatos tapasztalatok összegzésében ismertette, hogy a jég levezetéséhez ideális vízhozam érkezett, azonban a levonulás jelentős károkat okozott a védművekben. Nélkülözhetetlennek nevezte a rendszeres és tervszerű vízhozam-mérést, és nagyon hasznosnak ítélte a drónok használatát a felderítésben. A jégnek az ártérre való kiterülését jól akadályozták a partmenti galériaerdők. A jövőben foglalkozni kell a jégmegállásra hajlamos folyószakaszok szabályozásával.

Az értékelésében elmondta továbbá, hogy az árvízvédelmi létesítmények karbantartottak, a védelmi szakfelszerelés a helyén van, a védelmi tervek pedig rendelkezésre állnak. A gátőrök hozzáállását példaértékűnek tartja, az ötleteik, észrevételeik jól segítik a munkák megtervezését.

A belvízvédelmi rendszer felkészítettségét Lőrincz Róbert, a Vízrendezési és Öntözési Osztály osztályvezetője mutatta be. A 2017. évi felkészülés értékelése során elmondta, hogy folytatódott a vízgazdálkodási társulati átvett művek felzárkóztatása. A fontosabb csatornák jól karbantartottak, a szivattyútelepek felkészítettek, a vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgyak pedig folyamatosan javuló állapotot mutatnak.

A 2018-as feladatok között kiemelte, hogy a csatornák fenntartásában a gépeknek nagyobb szerepet kell adni. A káros növényzet szabályozását, ahol lehet, vegyszerrel kell megoldani. Lőrincz Róbert fontosnak nevezte még a géppark megújítását, bővítését.

A vízminőségi-kárelhárításra való felkészülést Veress József, a Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály osztályvezetője értékelte. Ismertette, hogy 2017-ben eddig 15 környezeti káresemény bejelentése érkezett, amelyekből 7 alkalommal külföldi, 8 alkalommal belföldi eredetű volt a szennyezés. Ezek közül 2 esetben volt II. fokú, 2 esetben pedig, III. fokú a vízminőség-védelmi készültség.

A jeges árvíz után a hullámterén kirakódott szemét és más idegen anyagok legmagasabb szintű eltávolítása sikeresen megtörtént, amelyhez közel 55 000 db zsák lett felhasználva. A 2017. május 5.-ig összegyűjtött, válogatott hulladék mennyisége 2074,15 m3 volt.

A helyszíni szemlék alkalmával tett megállapítások közül Veress József kiemelte többek között, hogy a vízminőség-védelmi kárelhárítási feladatainkat jelenleg meglévő kárelhárítási helyeken el tudják végezni. A védekezéshez szükséges anyagok, eszközök megfelelnek a követelményeknek.

Ezután a szakaszmérnökségek tárgyévi eredményeinek és jó gyakorlatainak bemutatása következett, majd a 2017. évi jeges árvíz című kis filmeket tekinthették meg a résztvevők.

A drónnal készült, különleges látványi elemeket tartalmazó film vetítését Kató Sándor műszaki igazgatóhelyettes főmérnöki összegző értékelése és feladat-meghatározása követte. Ebben elmondta, nincs két egyforma év, 2017-ben a fenntartás-üzemelési, felzárkóztatási tevékenységek mellett a kivitelezési szakaszba lépett fejlesztések jelentették a munka dandárját. Sor került védekezésekre is, pl. a jeges árvíz, belvizes és a vízminőségi készültségek esetében. A tervek szerint megvalósultak a célirányos fejlesztések, például az energiatudatosság jegyében.

A közeljövő tennivalói közül kiemelte a feladatok optimalizálását, a gépesítés és a felzárkóztatás további folytatását, a munkafeltételek javítását. Lényegesnek nevezte a további projektek benyújtását és végrehajtását, a mérő, megfigyelő hálózat kiterjesztését a vízminőségi területtel, a felmérések, tervezések folytatását, valamint a mezőgazdasági gazdálkodók szemléletformálását is. Előadásában végezetül a közeljövő fejlesztési projektjeiről is tájékoztatást adott.

A hozzászólások között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság részéről Farkas József r. dandártábornok, megyei rendőr főkapitány beszédében kiemelte, kiváló az együttműködés a két szervezet között, és hogy mind a rendőrség, mind a FETIVIZIG munkája az emberek hétköznapi biztonságát garantálja.

Elmondta, volt alkalma már személyesen is megtapasztalni, hogy vészhelyzetben milyen heroikus küzdelem folyik az árvízzel, ezért azt kívánta a jelenlévőknek, hogy még nagyon sok tanácskozáson és gyakorlaton vegyenek részt, de ne kelljen az azokon megszerzett tudást éles helyzetben is alkalmazniuk.

Az értekezlet zárszavában Bodnár Gáspár igazgató úr összegezte a szemlék eredményeit. Elfogadva a beterjesztéseket, megállapította, hogy a FETIVIZIG rendszere egyen-szilárdságú, gyenge pontokat nem lehet találni benne. Véleménye szerint a felkészülés kiválóan sikerült, amiért köszönetét fejezte ki az együttműködő partnereknek és minden kollégának.